Budapest, (MTI) - A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2004-ben 4 százalékkal, vagyis mintegy 1 százalékponttal gyorsabban fejlődik, mint 2003-ban - áll a GKI Rt. MTI-nek megküldött legfrissebb prognózisában.
A GKI Rt. szerint az áremelkedés üteme ősszel érezhetően tovább mérséklődött, az év egészében 6,8 százalékos, decemberre 5,8 százalék körüli árindex várható.
Az őszi-téli hónapokra azonban világossá vált, hogy az idei III. negyedévben a növekedés némileg vesztett lendületéből - állítja a gazdaságkutató cég.
Az összegzés alapján a magyar gazdaság lassulásában fontos szerepe van az európai - ezen belül a német - konjunktúra korábban vártnál is szerényebb mértékének, aminek lényeges eleme a dollár le- és ezzel az euró felértékelődése, valamint a tartósan magas olajár. Magyarországon ehhez járul a kivitelt és a belföldi értékesítést is nehezítő, az euróhoz képest is nagyon megerősödött forint, a lakossági vásárlóerő-kiáramlás - egyensúlyi szempontból egyébként teljesen indokolt - stagnálása, s a magas kamatok. Mindez kissé rontja a 2005. évi növekedés lehetőségeit is.
A 2004 eleji pénzügyminiszter-váltás után az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiányára vonatkozó hivatalos cél a GDP 4,6 százaléka lett. A Pénzügyminisztérium szeptember óta érvényes előrejelzése 5-5,3 százalék. A GKI Rt. szerint a hiány az idén lényegében ennek megfelelően, 5,2 százalék körül alakul. Az előrejelzés legbizonytalanabb pontja továbbra is az áfa-bevételek alakulása, de a decemberi társasági nyereségadó-feltöltés nagysága is igen nehezen ítélhető meg a prognózis szerint.
Idén az államháztartás hiánya mintegy 1 százalékponttal mérséklődik. Ez a költségvetési konszolidáció előrehaladása szempontjából jelentős, de kisebb a tervezettnél. A hiány főleg a fizetési mérleg nagysága miatt tekinthető továbbra is igen magasnak. A gazdaságkutató cég az államháztartás deficitjére pénzforgalmi szemléletben - a helyi önkormányzatok nélkül - ez évre 1.350 milliárd forintot jósol.
Az államháztartás adósságállománya 2004 végén - a GDP dinamikus növekedése, az erős forint és a privatizációs bevételek miatt - a GDP 59 százaléka körül alakul, vagyis lényegében nem, vagy csak minimálisan emelkedik. A külső hiány hasonló lesz a tavalyihoz, de a GDP-hez viszonyítva csökken, s finanszírozásában jelentősen nagyobb lesz a beáramló tőke szerepe.
A folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiányára a prognózis 6,6 milliárd eurót jelez 2004-ben.
Az előrejelzés alapján a kivitel és a behozatal is éves szinten 13 százalékkal nő folyó áron, euróban számítva. A GKI Rt. szerint a külkereskedelmi mérleg hiánya 4,6 milliárd euró lesz az év egészét tekintve.
A magas kamatok, a nagyon lassan, a piaci folyamatokat is csak nagy késéssel és spekulációt is keltő kiszámíthatósággal követő jegybanki alapkamat-csökkentés hatására 2004 őszén a forint rendkívül erőssé vált. A GKI megállapítja: az év végi, 9,5 százalékos alapkamat továbbra is nemzetközileg kiugró, az országkockázat által indokoltnál sokkal magasabb.
